2011. április 06-án, az MH Béketámogató Kiképző Központ megbízott parancsnokának Drót László alezredesnek a meghívására két neves előadó tartott 2-2 órában, kiemelkedő érdeklődés mellett, kötetlen hangvételű előadást a missziós felkészítések részeként.  Dr. Tálas Péter történész, politológus, a politikatudományok kandidátusa (CSc), biztonságpolitikai szakértő, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóközpontjának vezetője, valamint Dr. Szenes Zoltán CSc ZMNE Biztonság- és Védelempolitikai Tanszék tanszékvezetője az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők műveleteiben résztvevő, MH Nemzeti Támogató Elem, és az MH Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT11.) kulcsbeosztású állományának kiutazás előtti felkészítésének részeként osztotta meg aktuális információit a 40 fős hallgatósággal.

A cél az volt, hogy a misszióra készülők naprakész információkat kapjanak az afganisztáni hadszíntér aktuális katonapolitikai kérdéseiről. Az interaktív eszmecserén részt vett az AMET-4 Mentor Team április végén felkészülő állománya is.

Az előadások során a hallgatóság ismeretei hiteles forrásokból bővültek Afganisztán jelenlegi etnikai, vallási, katonapolitikai, biztonsági helyzetével kapcsolatban.  Tálas Péter statisztikai adatokkal is alátámasztotta a tálibok előretörésének, a nemzetközi közösség veszteségeinek évekre lebontott mutatóit. Beszélt a katonapolitikai célok megvalósulásáról, a segélyezés problémáiról, az ópium termelés jelenlegi állapotáról. Felvázolta a nemzetközi közösség lehetséges útját a segélyezés és fejlesztés problémáit illetően.

A segélyezés és fejlesztés problémáiként felvetette:

- A segélyezés hatékonyságának hiánya az elégedetlenség (a kudarc) egyik fő oka.

- A nemzetközi segélyek = afgán közkiadások 90%-a .

- Katonai (286 mrd, 90,6%) és civil (26,7 mrd, 9,5%) segélyek aránytalansága.

- A 2002-2013 között tervezett 62 mrd segélyből, 46,1 mrd felajánlott, 26,7 mrd érkezett meg (2009).

- A segélyek 40% visszakerül a donor-országhoz.

- A segélyek 77%-ának felhasználásáról semmiféle (66-68%) vagy csekély (11-12%) információja nincs az afgán kormánynak.

            Szenes Zoltán előadását a NATO és az EU új afganisztáni stratégiája köré építette. Tálib erőket nem egységes haderőként jelölte meg, információi szerint ez áll 33 főrangú vezetőből, 820 középvezetőből, 25-36 ezer fő harcosból 220 közösségben, amihez tartoznak még nemzetközi terrorista csoportok is.

 Említette a pakisztáni határ nyitottságát is, célként jelölte meg a PAK, IR, TU, IND, CH, RU, KÁ országok bevonásának szükségességét.

A tálib erők harcászatának fő elemeként vázolta a lesállást, alegységharcot, IED-t, öngyilkos merényleteket, erőszakos cselekményeket, differenciált célrendszert (kiválasztott civilek, AFG kormányzati és ANSF, nemzetközi erők).

•         Az ISAF Rendeltetéseként határozta meg:

–        Segíteni az afgán kormánynak a biztonság fenntartásában;

–        Bátorítani/ösztönözni az afgán kormányzati struktúrák fejlődését;

–        Kiterjeszteni az afgán kormányzati ellenőrzést; és

–        Támogatni a rekonstrukciót és a humanitárius erőfeszítéseket.

•         A tervezett katonai cél:

–        Az afgán nemzeti biztonsági erők képesek legyenek önállóan garantálni a biztonságot és fenntartani a stabilitást a NATO támogatása nélkül.

A NATO 2010. nov.19-20 közötti Lisszaboni csúcs értekezletén elhangzottaknak megfelelően a NATO Afganisztáni céljaként jelölte meg:

1. terrorizmus elleni harcot;

2. a gazdaság fejlesztését;

3. a korrupció visszaszorítását,

4. regionális biztonsági és gazdasági együttműködést,

5. az emberi jogokat /nők jogait

A személyes hangvételű, saját tapasztalatokkal gazdagon illusztrált előadás befejezésként lehetőséget biztosított a hallgatóság részére az előadás során felmerülő kérdések megválaszolására.