A cél az volt, hogy a misszióra készülők naprakész információkat kapjanak az afganisztáni hadszíntér aktuális katonapolitikai kérdéseiről. Az interaktív eszmecserén részt vett az AMET-4 Mentor Team április végén felkészülő állománya is.
Az előadások során a hallgatóság ismeretei hiteles forrásokból bővültek Afganisztán jelenlegi etnikai, vallási, katonapolitikai, biztonsági helyzetével kapcsolatban. Tálas Péter statisztikai adatokkal is alátámasztotta a tálibok előretörésének, a nemzetközi közösség veszteségeinek évekre lebontott mutatóit. Beszélt a katonapolitikai célok megvalósulásáról, a segélyezés problémáiról, az ópium termelés jelenlegi állapotáról. Felvázolta a nemzetközi közösség lehetséges útját a segélyezés és fejlesztés problémáit illetően.

A segélyezés és fejlesztés problémáiként felvetette:
- A segélyezés hatékonyságának hiánya az elégedetlenség (a kudarc) egyik fő oka.
- A nemzetközi segélyek = afgán közkiadások 90%-a .
- Katonai (286 mrd, 90,6%) és civil (26,7 mrd, 9,5%) segélyek aránytalansága.
- A 2002-2013 között tervezett 62 mrd segélyből, 46,1 mrd felajánlott, 26,7 mrd érkezett meg (2009).
- A segélyek 40% visszakerül a donor-országhoz.
- A segélyek 77%-ának felhasználásáról semmiféle (66-68%) vagy csekély (11-12%) információja nincs az afgán kormánynak.
Szenes Zoltán előadását a NATO és az EU új afganisztáni stratégiája köré építette. Tálib erőket nem egységes haderőként jelölte meg, információi szerint ez áll 33 főrangú vezetőből, 820 középvezetőből, 25-36 ezer fő harcosból 220 közösségben, amihez tartoznak még nemzetközi terrorista csoportok is.
Említette a pakisztáni határ nyitottságát is, célként jelölte meg a PAK, IR, TU, IND, CH, RU, KÁ országok bevonásának szükségességét.
A tálib erők harcászatának fő elemeként vázolta a lesállást, alegységharcot, IED-t, öngyilkos merényleteket, erőszakos cselekményeket, differenciált célrendszert (kiválasztott civilek, AFG kormányzati és ANSF, nemzetközi erők).
• Az ISAF Rendeltetéseként határozta meg:
– Segíteni az afgán kormánynak a biztonság fenntartásában;
– Bátorítani/ösztönözni az afgán kormányzati struktúrák fejlődését;
– Kiterjeszteni az afgán kormányzati ellenőrzést; és
– Támogatni a rekonstrukciót és a humanitárius erőfeszítéseket.
• A tervezett katonai cél:
– Az afgán nemzeti biztonsági erők képesek legyenek önállóan garantálni a biztonságot és fenntartani a stabilitást a NATO támogatása nélkül.
A NATO 2010. nov.19-20 közötti Lisszaboni csúcs értekezletén elhangzottaknak megfelelően a NATO Afganisztáni céljaként jelölte meg:
1. terrorizmus elleni harcot;
2. a gazdaság fejlesztését;
3. a korrupció visszaszorítását,
4. regionális biztonsági és gazdasági együttműködést,
5. az emberi jogokat /nők jogait

A személyes hangvételű, saját tapasztalatokkal gazdagon illusztrált előadás befejezésként lehetőséget biztosított a hallgatóság részére az előadás során felmerülő kérdések megválaszolására. |